Igazából kicsit megnyugodtam, valahogy olyan hihetetlen volt számomra, hogy enélkül valaha is nekiindul ez a kis ember - valószínűnek tartom, hogy ezért is nem történt meg.
Szóval, reggel háromnegyed nyolcas indítás után, zselé, infúzió, injekciók tömkelege után 14 óra 26-kor kibújt ez a tündér.
Úgy látszik, ez a szülés dolog nekem nem megy. De onnantól aztán már minden jó, élvezem a helyzetet, "úgy, ahogy van" [Bridget Jones naplója :-)].
Még a kórházban:
Az egyik tesójával, talán hétfőn, a hazaérkezés napján:
Tegnap délután:
A pelenka: Bummis
