Azt hittem, hogy itt majd a Kristóf betegségével kapcsolatos dolgokat jól össze tudom gyűjteni, hogy emlékezzem rá, mikor melyik doki mit mondott, mikor milyen tünet bukkant fel, vagy melyiket mikor, hogyan, mivel sikerült legyűrni, de egyre nagyobb káosz van a fejemben a leírások ellenére is.
A héten megint nagyon beteg volt, talán olyan mint két évvel ezelőtt, amikor még nem is tudtuk, hogy igazából mi a baja, hogy ez fulladás és hogy asztmaszerű valami. Az orvos meg olyan más volt, na nem mondom, hogy kiabált vagy goromba volt velem, de rákezdte, hogy azt nem lehet, hogy minden hónapban egyszerre Rectodeltet adjunk, vagy kéthavonta se lehet, be kell állítani a gyógyszerét, meg biztos, hogy nem a Singulair ütötte ki, különben is ez csak a bőr szárazsága. Azt most már én is tudom, hogy nem a Singulair üthette ki, hiszen azóta is olyan a bürkéje, bár már nem annyira, de jó sokáig olyan volt, de ha egyszer a szombathelyi doki azt mondta, hogy hagyjuk abba, akkor most hogyan kezdjem újra adni, főleg, hogy április 14-én újra megyünk őhozzá, majd csak mond rá valami újat, szedjük-e újra, vagy mi legyen. Vagy ő is elkezd majd úgy beszélni velem, mintha hülye lennék.
Miért hiszik azt az orvosok, hogy a szülők egyrészt idióták, másrészt meg az az életcéljuk, hogy tönkretegyék a saját gyerekeiket, vagy legalábbi lesajnálják, hogy mi lesz a saját gyerekükkel, mert az csak a gondot okozza nekik, már csak az is, hogy létezik. Tényleg próbálom betartani mindig szó szerint, amit mondanak, még a hülye gyógyszertári krémmel is fürdettem, amit a bőrgyógyász írt, és csak amellett próbálok más, talán hatékonyabb megoldásokat is találni, de ha valamit nem mondanak, akkor honnan a jó fenéből találjam ki, nem azért tanult ő annyit, hogy sokkal jobban, tudja, mint én?
Különben meg egy hónapja, amikor szintén fulladt, csak nem volt ennyire beteg, majdhogynem azt mondta, most meg minek jötttünk. Azzal jött, hogy ez egy állapot, amitől nem kell parázni, ezzel egyszerűen együtt kell élni. Na, nem is paráztunk, csak a váróban kicsit a gyerek elkezdte a falat bontani, meg nem akarta visszavenni a cipőjét, és ettől voltunk szerintem némileg felzaklatva :-)
Na, megyek felkelteni Kristófot, megyünk vissza az orvoshoz, rohadtul kíváncsi leszek.
2 megjegyzés:
Tudnék írni az orvosokról egy jó hosszú jegyzetet, de nem teszem, mert aztán még belemelegszem ebbe-abba!
Egyet tudok, hogy Zádorral hasonló cipőben jártunk és krupp is volt meg aszmatikus köhögés, meg légszomj és hasonló társai.
A jó hír, hogy kinőtte, 11 éves szept. lesz 12 éves és tünetmentes, se pipa, se rectodent se semmi!
Jobbulást!
Orsi, olvastam a mamamin, mit vittél véghez Benkő fiad műtétekor, mit kellett küzdened az orvosokkal, mély nyomot hagyott bennem, hogy milyen erős voltál.
Köszönöm a biztatást és a jókívánságot is!
Megjegyzés küldése