Jó volt. Nem is akartam hazajönni egy kicsit. De most már jó megint itthon lenni. Tetszett nekem ez a szálloda, ilyen hatalmas szállodában talán még nem is voltunk. Szerettem, hogy van erkély, ahová sokszor kiültünk Lillával, amikor éhes volt. Ő szopott, én meg olvastam, meg nézegettem a lent úszókat. Merthogy medence is volt, Ádámmal még reggelente is lementünk úszni egyet (én ma már nem mentem bele a vízbe, ma reggel csak 23 fokos volt a vize), úgyhogy amikor nem akartunk nagy cihelődéssel levonulni a Balatonhoz, akkor csak úgy fürdőruhában (köntösben) egy törülközővel lementünk az udvarra, vagy mindannyian, vagy ketten, hárman.
Jó lenne ide máskor is elmenni. Nekem az egyik jó a nyaralásban - amellett, hogy kiszolgálnak -, hogy nem ismerünk senkit, nem ismernek minket. Nem bunkóságból, de tényleg, olyan jó pár napig, hogy nincsenek szomszédok, nincs senki, akivel bájcsevegni kell akkor is, ha nem akarok, ott váltok pár kedves szót valakivel a liftnél, vagy a reggeli szedegetése közben, aztán másnap már másvalakivel liftezem együtt.
De megállapítottuk, amikor itthon leültünk, hogy mégiscsak igaz: "Mindenütt jó, de legjobb otthon." :-)
Megérkezés utáni örülés a helynek :-)
Jól megterveztük a programokat :-),
aztán kirándulni mentünk.
Ezután jól kipihentük magunkat,
majd úsztunk egy jót a medencében. Bár, akadt, aki csak a partról volt hajlandó figyelni a többieket :-)
2 megjegyzés:
Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült a nyaralásotok.
Erőgyűjtés a hétköznapokra:-))
Igen, egészen más volt ott lenni. Olyan lazaság :-)
Megjegyzés küldése