Rizsgombóc

Karácsonykor Erzsi néninél ebédeltünk, de Barbara kérése volt az ananászos pulyka, így elkészítettem, gondolván, jó lesz vacsira, vagy ebédre valamelyik nap, mittudomén, eltartható, nem olyan, mint a rántott hús, ami főleg frissen jó.
Mivel mindig kevés lesz az egy pohár rizs, most másfelet mértem ki, aztán már csak egy csöpp maradt a zacskóban, úgyhogy azt is beletettem, így jóóóó sok rizsünk lett.

Nem baj, nemrégen olvastam én a neten egy jó kis maradék-rizs-felhasználós receptet, ahhoz nekem pont kell a maradék rizsa.

De mivel még mindig maradt ez után is :-), ma készítettem belőle zöldséglevest rizsgombóccal.

A gombóc nyersen, és a levesben:

Hozzávalók:

maradék rizs (kb. annyi volt, amennyit egy jól evő férfiember megenne húshoz ebédre)

két tojás

egy szelet maradék sült hús (Erzsi néni karácsonyi ebédjéből)

só, bors, petrezselyemzöld

Turmixgépbe bele (a hús miatt, mert nem volt kedvem apróra darabolgatni),  golyókat formázunk, és ha kész a zöldségleves, hagyjuk felforrni, beleeregetjük a gombócokat, megfőzzük.

Új lakás és hiszti

Nagyon türelmetlen vagyok már, hogy mikor lesz kész az új lakásunk.
Ami tulajdonképpen nem is lakás, hanem ház, és nem mondhatom azt, hogy mienk, mert csak a férjemé, hiszen az ő anyukájának a háza lesz átalakítva úgy, hogy mi is ott lakhassunk. Tehát csak az övé. Ami nekem nem is baj pillanatnyilag, mert itt van Anya háza, amit egyszerűen nem vagyunk képesek eladni, pedig most már szinte bagóért odaadnánk, csak meg lehessen szabadulni tőle. Szóval most nekem olyan egy ház, hogy inkább nyűg, még ha emiatt sokan hülyének is mondanának (hiszen ki az az épelméjű ember [vááá, ebben a mai világban!!!; na ettől megint hülyét tudnék kapni!], aki nem örül annak, hogyha vannak anyagi javai :-/!).
A lényeg, hogy legyen hol lakni, és szerintem, ha megjár nekem, akkor lesz is mindig hol laknom.
A mostani lakásban, amit én vettem a két nagyobb gyerekemmel a válás után, roppant szűkösen vagyunk - 47 négyzetméter, ötünknek. Lassan olyan, mint egy labirintus, most meg a karácsonyfa még jobban felborított mindent.
Talán jövő ősszel költözhetünk.

A másik: Kristóf hisztijei.
Az a felkapkodós, kendőben altatós, nyakra-főre szoptatós anyuka voltam az elmúlt két évben. Na de most már bizony ezek hisztik! Olyan vircsaftot tud csapni, hogy néha folyamatos gyomoridegem van több órán keresztül. Próbáljuk tartani magunkat, mert úgy vélem, az eddigi "megengedős" viselkedéssel szemben most jött el az ideje annak, hogy ráeszméljen, azért nem egészen úgy forog a világ, ahogy ő elvárná.
Remélem, nem lesz túl hosszú csata, hamar tanul majd a gyerek :-)

Karácsony

Bár még igen az elején tartok a blogírásnak, olvasóm sincs még, hiszen nem is lenne mit olvasson az üres blogban (:-) ugye), de a Karácsonyról mindenképpen meg kell emlékezni.

Békés, boldog Karácsonyt kívánok Mindenkinek a világon!

Ekcéma

Kristófnak van egy vissza-visszatérő problémája, néha befullad. Először azt hittük, csak a lerakódás miatt hörög a légcsöve. Volt neki ilyen pár hónapos korában, csak akkor nem látta orvos, mert előbb elvittük hozzá, amikor még csak simán náthás és lázas volt, és egy nap után jobban lett, alleluja. Másodszor viszont már csak akkor került orvos szeme elé, amikor a kilégzéskor hörgött a tüdeje, és megtudtuk: ez bizony fulladás.
Egy hét alatt rendbejött, az orvos megnyugtatott, valószínűleg elnövi majd ezt, ha nem, akkor négyéves kora körül meg kell majd nézetni allergia szempontjából.
Azóta még háromszor megtörtént a dolog, ezért kaptunk beutalót pullmonológiára. Ott írtak tablettát (naponta egy szem), sprét (szükség szerint), illetve meghagyták, hogy a Rectodelt kúp is mindig legyen kéznél (ha a spré nem bizonyul elégnek).
Tőle szokatlan módon okosan be is szedte minden este a tablettát, de néhány nap után ekcéma-szerű kiütések jelentek meg a testén, különböző helyeken. Az apja felhívta az orvost, aki azt mondta, hogy hagyjuk abba a gyógyszer szedését, és január 8-dikára adott időpontot.
A kiütés azóta (múlt csütörtök óta nem szedi) is megvan, ha bekenem neki, akkor jobb, ha fürdik, akkor véresre vakarja, amíg nem öltöztetem fel, nem kenem be.